Karácsonykor lesz a 2004-es Indiai-óceáni szökőár 20. évfordulója
2004. december 26-án, helyi idő szerint 07:59-kor 9,1-es erősségű tengeralatti földrengés rázta meg Indonézia partjait. A tenger fenekén a törési felület 1200 km hosszú és 100 km mély volt, az elmozdulás pedig 15 m. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. Körülbelül 20 perccel később halálos szökőárként érte el az Indonézia Aceh tartomány partvonalát. A 30 méter magasságot is elérő hullámok pusztították el a településeket az Indiai-óceán környező partjain. A cunami több mint 230 000 embert ölt meg, és 2 millió ember vált hajléktalanná. Indonéziát sújtotta a leginkább a katasztrófa, majd Srí Lankát és Thaiföldet követte.
A figyelmeztető rendszer hiánya alapvetően azt jelentette, hogy az embereket teljesen váratlanul érte a szökőár, ami hozzájárult a halálos áldozatok magas számához. Indonéziában kevesen ismerték fel, hogy az általuk érzett erős rengés, vagy az, hogy az óceán visszahúzódott a parttól, azt jelenti, hogy szökőár közeleg! Valójában sokan kiszaladtak a szabaddá tett korallokhoz, hogy halat gyűjtsenek, de a visszazúduló víz megölte őket. Sokaknak fogalmuk sem volt, hová meneküljenek, hiszen még soha nem voltak szemtanúi cunaminak. Nem tudták elkerülni a hullámokat, amelyek olyan gyorsan terjedtek, mint egy sugárhajtású repülőgép, és több kilométer mélyen behatoltak a szárazföld belsejébe. Egy iskolás kislány 100 embert megmentett, mert földrajzóráján tanult a cunami figyelmeztető jeleiről!
A szökőár számtalan otthont alapvető infrastruktúrát, például iskolákat, utakat, kórházakat pusztított el. A szökőár után az élelem, a tiszta víz és az orvosi ellátás hiánya tovább növelte az áldozatok számát. Sok közösség hetekig elzárva maradt, mivel utakat és hidakat is elzárták a törmelékek, megsemmisültek vagy súlyosan megsérültek.
A tragikus események páratlan nemzetközi reakciót váltottak ki. Kormányok, nemzetközi adományozók, civil szervezetek, magánszemélyek, alapítványok és vállalkozások szerte a világon adományokat mozgósítottak az életek megmentésére, valamint a túlélők otthonának és megélhetésének újjáépítésére. A „építs vissza jobban” megközelítés részeként az otthonokat és az infrastruktúrát úgy építették újjá, hogy jobban ellenálljanak a természeti veszélyeknek.
A régió országai összesen több mint 500 millió dollárt költöttek az Indiai-óceáni szökőár-figyelmeztető rendszer kialakítására. Viszonylag könnyű olyan csúcstechnológiás szenzorokat beépíteni, amelyek képesek észlelni a nyílt óceánban a szökőárt nem sokkal a kialakulása után, ami nehéz, az az infrastruktúra felkészítése az árhullámra, és az emberek felvilágosítása a reagálásra és a biztonságos helyek kiépítése.Németországi finanszírozás és támogatás révén Indonézia az egyik legfejlettebb rendszerrel rendelkezik a régióban. A rendszer a GFZ Német Geotudományi Kutatóközpont segtségével 2011-ben nyílt meg, és 300 mérőállomást tartalmaz. A szeizmométerek, GPS-állomások és part menti dagálymérők adatai alapján a rendszer 5 perccel a földrengés észlelése után képes riasztást kiadni. (https://inatews.bmkg.go.id/)
Az valós idejű szökőárfigyelő rendszerek (DART bóják) adatait is felhasználják, amelyek az első védelmi vonalat jelentik az óceán mélyén. Miután a fenéken lévő szeizmométerek rengést érzékelnek, ezek a bóják képesek érzékelni a nyomásváltozásokat, amelyek cunami kialakulását jeleznek. A kutatók az adatok kézhezvételétől számított egy órán belül pontos előrejelzéseket tudnak készíteni. A jövőben ezt mindössze 15 percre tudják csökkenteni
A BMKG által kezelt indonéz cunami korai előrejelző rendszer (InaTEWS) továbbra is ösztönzi a szeizmikus kutatási együttműködéseket. 2024-re a rendszernek 521 szeizmikus állomása lenne Indonézia területén. Ez a kiterjedt hálózat lehetővé teszi a földrengések adatainak gyorsabb közvetítését a nyilvánosság számára, különösen a nagyobb földrengések utáni szökőári figyelmeztetéseket.
A 2004-es szumátrai cunami néhány tanulsága:
- A szökőár szörnyű áldozatokat követelt a fiatalok életében: a hét év alatti gyermekek több mint egyharmada meghalt a katasztrófa miatt összeomlott közösségekben.
- A Srí Lankán a cunami által megölt 30 000 ember közül legalább 10 000 gyermek volt.
- A felnőtt nők kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint a felnőtt férfiak. Ennek oka a férfiak és nők közötti fiziológiai különbségek lehetett. A nők általában gyermekekkel és idősekkel együtt menekültek, mozgásukat korlátozó ruházatot viseltek, és nehezebben voltak képesek biztonságosan eljutni a nekik megfelelő menhelyre.
- Azért volt olyan magas a halálos áldozatok száma, mert sűrűn lakott partokat érintett a cunami.
- Sajnos az Indiai-óceáni szökőár halálos áldozatainak több mint 70%-át, az a helyi szökőár ölte meg, amely percekkel a földrengés kipattanása után érkezett Szumátra partjaira.
Akik átélték ezt a tragédiát, az életüket ez a katasztrófa örökre megváltoztatta. Ennek tanulságai, köztük a szökőár figyelmeztető jelei és a magaslatok keresésének fontossága bevésődtek az emlékezetükbe. A katasztrófa óta eltelt 20 év során azonban egy új generáció született – aki túl fiatalok voltak akkor, vagy csak a katasztrófa után születtek – megmenekülhetnek az idősebb túlélők által levont tanulságokból, és az azóta működő cunami riasztó rendszernek köszönhetően.
Források:
https://www.preventionweb.net/news/day-wave-came-20-years-after-devastating-indian-ocean-tsunami
https://www.cbsnews.com/news/tsunami-10-years-later-is-the-world-better-prepared-for-disaster/
Cunami animáció https://www.youtube.com/watch?v=4yFNOuo_YxI&t=36s
Egy iskolás lány megmentett 100 embert https://youtu.be/jUP3pPq7ktc?si=5h7oP7bCbBx4JRKQ
Egy altatódal megmentheti az emberek életét https://www.youtube.com/watch?v=ormSxFFr_m0&t=1s
Kiszely Márta, szeizmológus
